- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
- Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja
- Városmajori Szabadtéri Színpad
- Keszthely Nyári Játékok
- Fertőrákosi Barlangszínház
- Zalai Nyári Színházak - Egervári Várszínház
- Gyulai Várszínház
- Kisvárdai Várszínház
- Pécsi Nyári Színház
- Diósgyőri Várszínház
- Szegedi Szabadtéri Játékok
- Esztergomi Várszínház
- Shakespeare Fesztivál Gyula
- Nyári színházak
- Zsámbéki Színházi Bázis
- Szent Margit kolostor-romok
- Meseszínpad -Margitsziget
- MűvészetMalom - Szentendrei Teátrum
- Újszegedi Szabadtéri Színpad
- Szentendrei Teátrum
- Kőszegi Várszínház
- Óbudai Nyár
- Y.East Fesztivál
| Almaviva gróf, Andalúzia kormányzója: | Szabó Eduárd |
| Rosina, grófné: | Tasnádi-Sáhy Noémi |
| Figaro, belső inas és mindenes: | Sebestyén Hunor |
| Suzanne, komorna, Figaro jegyese: | Kocsis Anna |
| Marcellina, házvezetőnő: | Firtos Edit |
| Antonio, kertész, Susana nagybátyja: | Szotyori József |
| Chérubin, a gróf apródja: | Scurtu Dávid |
| Bartolo, orvos: | Kardos M. Róbert |
| Bazilio, a grófné zenetanára: | Balogh Attila |
| Pedrillo, a gróf lovásza: | Hajdu Géza |
| Don Gusmi de Gusman, bíró: | Kovács Levente |
| Fanchette: | Benczi Tekla |
| A környék szépe: | Barkóczi Réka Kerekes Dalma Gabriella Törteli Nadin |
| Dupla-Marék, írnok, Don Gusman titkára: | Barabás Hunor |
| Rendező: | Botos Bálint |
| Díszlettervező: | Golicza Előd |
| Jelmeztervező: | Jeli Sára Luca |
| Dramaturg: | Dálnoky Réka |
| Koreográfus: | Györfi Csaba |
| Zeneszerző: | Trabalka Cecília |
| Sound design: | Hodu Péter |
| Súgó: | Tentea Katalin |
| Ügyelő: | Joó Emília |
| Bemutató: | 2022. 12. 31. |
Beaumarchais, azaz „jóüzlet” lovag, órásmesterként kezdte pályáját, aztán zenészként folytatta, dalszerzőből drámaíró lett, majd fegyvercsempész és kém. Élt szegénységben, hírnévben, egy keveset börtönben, majd megbecsült üzletemberként hunyt el Párizsban. Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais élete olyan volt, mint egy kalandregény. Mozgalmas, sok tekintetben vidám és kiszámíthatatlan.
Ilyenek darabjai is, talán leginkább a Figaro házassága, amelynek címe már megelőlegezi a cselekmény sodró lendületét és sziporkázó humorát.
Ezen az őrült napon mindenkit legyűrnek vágyai. Figaro, Almaviva gróf már-már naivitásig jóhiszemű szolgája, házasodni készül, azonban a feleségét a gróf is kiszemelte magának, és akad még jelentkező rajtuk kívül is. Míg a férfiakat elvakítja a vágy és megmozgatnak hatalmat, cselt, csábítást és törvényt, hogy megszerezzék amit akarnak, addig a nőkre marad a feladat, hogy valahogyan rendet teremtsenek a tébolyban, és megpróbálják a szerelmet kimenteni ebből a keserédes őrületből.