- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
- Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja
- Városmajori Szabadtéri Színpad
- Keszthely Nyári Játékok
- Fertőrákosi Barlangszínház
- Zalai Nyári Színházak - Egervári Várszínház
- Gyulai Várszínház
- Kisvárdai Várszínház
- Pécsi Nyári Színház
- Diósgyőri Várszínház
- Szegedi Szabadtéri Játékok
- Esztergomi Várszínház
- Shakespeare Fesztivál Gyula
- Nyári színházak
- Zsámbéki Színházi Bázis
- Szent Margit kolostor-romok
- Meseszínpad -Margitsziget
- MűvészetMalom - Szentendrei Teátrum
- Újszegedi Szabadtéri Színpad
- Szentendrei Teátrum
- Kőszegi Várszínház
- Óbudai Nyár
- Y.East Fesztivál
Dorottya: | Nagy-Kálózy Eszter |
Költő: | Illés Dániel |
Gergő: | Trokán Péter |
Carnevál: | Tűzkő Sándor |
Venus: | Martin Márta |
Rebeka: | Nagyváradi Erzsébet |
Orsolya: | Szoták Andrea |
Adelgunda: | Nagy Enikő |
Márta: | Pásztor Edina |
Cserházyné: | Hermányi Mariann |
Laura: | Mosolygó Sára |
Amália: | Varró Hanga Júlia |
Cserházy: | Mucsi Kristóf |
Szemő: | Varga Ádám |
Bongorfi: | Jánosi Dávid |
Bordács: | Janik László |
Éris, hangfelvételről: | Pápai Erika |
Rendező: | Hajdú László |
Díszlettervező: | Ondraschek Péter |
Jelmeztervező: | Veréb Dia |
Koreográfus: | Andrási Imre |
Zeneszerző: | Szemenyei János |
Jelmezkivitelező: | Laczkó Mónika |
Súgó: | Kéner Gabriella |
Rendezőasszisztens: | Kiss Kriszta |
Producer: | Szabó Ágnes |
Bemutató: | 2023. 11. 24. Vigyázó Sándor Művelődési Központ |
A magyar irodalom állócsillaga, igazi költői bravúr, huncut, kócos remekmű – csak néhány vélemény Csokonai Dorottyájáról, amelyet rengetegen ismernek, mégis viszonylag ritkán játszanak a magyar színházak. Egy Dorottya-bemutató mindig kuriózum, s különösen az, ha épp a költő születésének 250. évfordulóján kerül rá sor!
A Dorottya nemcsak szellemes, vagány, csavaros komédia a férfiak ellen fölkelő, elhanyagolt és dühös dámákról, hanem korának talán legmerészebb társadalomkritikai kiáltványa is. Gondoljunk csak bele: egy az arisztokrata mecénások kényétől is függő csepűrágó költő hogy veheti magának a bátorságot a 18. század végi Magyarországon, hogy az úri osztály léhaságát a szájára vegye? Ehhez nem kis bátorság és pimaszság kell! De Csokonai vallomása a kor rongyrázó uracskáiról csupán egy a mű sok-sok rétege, üzenete közül. Mert a Dorottya szerelmi vígeposz is; minden sorából a legcsodálatosabb emberi érzelem dicsérete sugárzik. Ugyanakkor a Dorottya a szabadság és az egyéniség himnusza is; arra ébreszti rá főhőseit, a pártában maradt, öregecske dámákat, hogy bizony mindenkiben lakozik egy belső szépség, csak fel kell fedezni, fel kell ébreszteni azt. Mindannyian egy Istenség képmására teremtettünk, szépségünk is tőle származik tehát. Gyönyörű üzenet ez és kortalan – ma ugyanúgy érdemes elgondolkodni rajta, mint 250 évvel ezelőtt.
A Budapesten régen látott Dorottya most parádés szereposztásban, Nagy-Kálózy Eszter jutalomjátékával látható!