- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
- Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja
- Városmajori Szabadtéri Színpad
- Keszthely Nyári Játékok
- Fertőrákosi Barlangszínház
- Zalai Nyári Színházak - Egervári Várszínház
- Gyulai Várszínház
- Kisvárdai Várszínház
- Pécsi Nyári Színház
- Diósgyőri Várszínház
- Szegedi Szabadtéri Játékok
- Esztergomi Várszínház
- Shakespeare Fesztivál Gyula
- Nyári színházak
- Zsámbéki Színházi Bázis
- Szent Margit kolostor-romok
- Meseszínpad -Margitsziget
- MűvészetMalom - Szentendrei Teátrum
- Újszegedi Szabadtéri Színpad
- Szentendrei Teátrum
- Kőszegi Várszínház
- Óbudai Nyár
- Y.East Fesztivál
Bölcs Róbert: | Jantyik Csaba |
Storadi Bertalan: | Jantyik Csaba |
Nuncius: | Jantyik Csaba |
Orvos: | Jantyik Csaba |
Sancia királynő: | Nagy Enikő |
II. Katalin címzetes latin császárnő: | Nagy Enikő |
Károly Róbert: | Molnár Zoltán |
sir Henry of Grosmont: | Molnár Zoltán |
Testőr: | Molnár Zoltán |
Johanna: | Orbán Bori |
Perigord Ágnes hercegnő: | Pethő Kincső |
Artus: | Boros Ádám |
Durazzói Károly: | Csizmadia Gergely |
Anjou Mária: | Tóth Zsuzsi |
Tarantói Róbert: | Krizsik Alfonz Kákonyi Tibor |
Endre: | Nagy Péter János |
Luxemburgi Margit: | Csikász Ágnes |
Nagy Lajos: | László Roland |
Lackfi András: | Dóczy Péter |
Gyógyult: | Dóczy Péter |
Tarantói Lajos: | Juhász Károly |
Talleyrand bíboros: | Juhász Károly |
Rendező: | Andrási Attila |
Díszlettervező: | Papp Janó |
Jelmeztervező: | Papp Janó |
Dramaturg: | Szigeti Réka |
Zeneszerző: | Zsoldos Béla |
Történész szakértő: | Bárány Attila Kékesi Raymund |
Rendezőasszisztens: | Ficsor Eszter |
A rendező munkatársa: | Szorcsik Kriszta |
Bemutató: | 2022. 03. 25. |
„… és látta, hogy menye, Johanna úrnő kevély meg nagyravágyó, és a megszokott emberi mértéken túl van, vágyakozik az e világi dicsőségre, férje András király iránt nem mutat királyi tiszteletet, és látható, hogy minden akarata – még a lehetőségén túl is – az, hogy őt megfossza
a koronától és az országtól …” Erzsébet magyar királyné meglátásai a fenti sorok Nápolyi Johannáról, aki következő előadásunk egyik kulcsszereplője lesz. Visszarepülünk a 14. századba, az összeesküvések, gyilkosságok, fondorlatok és ármány, diplomáciai bonyodalmak, pápai
vizsgálat, kivégzések és bosszúhadjáratok világába.
Szerelemre éhes, gyönyörű csitri a nápolyi trónon. A tüneményes királynő bálványozói, egyben szeretői, megölik a férjét. A férj Nagy Lajos magyar király öccse. A király a sereggel megindul. Velence megakadályozza a tengeri átkelést. A nápolyi udvar, amely a királynő káprázatában él, Velencében bízik, annak nem érdeke, hogy az Adriai-tenger két oldalát a Magyar Királyság uralja.
A bonyolult jellemeket felvonultató és intrikákkal átszőtt darab a magyar történelem kalandregénybe illő fejezetét mutatja be a történelmi hitelesség igényével, pazar jelmezekkel és díszletben. Papp Janóban ezúttal sem csalódunk: Franco Zeffirelli filmvilágát idéző jelmezei és a különleges díszletmegoldások valóban átemelnek egy időben ugyan távoli korba, de az emberi vonások, az ábrázolt dilemmák és a megjátszott tétek szempontjából nagyon is a mában érezhetjük magunkat. A speciális multimédiás technikával kiépített díszletben Zsoldos Béla Liszt Ferenc-díjas zeneszerző műveire bomlik ki az előadás, melyet mi, nézők a nápolyi udvar lakóiként nézhetünk végig.