- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
- Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja
- Városmajori Szabadtéri Színpad
- Keszthely Nyári Játékok
- Fertőrákosi Barlangszínház
- Zalai Nyári Színházak - Egervári Várszínház
- Gyulai Várszínház
- Kisvárdai Várszínház
- Pécsi Nyári Színház
- Diósgyőri Várszínház
- Szegedi Szabadtéri Játékok
- Esztergomi Várszínház
- Shakespeare Fesztivál Gyula
- Nyári színházak
- Zsámbéki Színházi Bázis
- Szent Margit kolostor-romok
- Meseszínpad -Margitsziget
- MűvészetMalom - Szentendrei Teátrum
- Újszegedi Szabadtéri Színpad
- Szentendrei Teátrum
- Kőszegi Várszínház
- Óbudai Nyár
- Y.East Fesztivál
II. Endre: | Balázs Attila |
Gertrudis: | Éder Enikő |
Ottó: | Miller Patrik |
Bánk: | Sebestyén Hunor m.v. |
Melinda: | Taba Dorottya Lucia |
Mikhál bán, Melinda bátyja: | Aszalos Géza |
Simon bán, Melinda bátyja: | Molnos András Csaba |
Petur bán, Bihari főispán: | Bandi András Zsolt |
Myska bán, a királyfiak nevelője: | Csörögi Gábor |
Bendeleiben Izidóra, türingiai leány: | Benkő Zsuzsanna |
Biberach, egy lézengő ritter: | Berta Csongor |
Tiborc, paraszt: | Tokai Andrea |
Rendező: | Markó Róbert |
Díszlettervező: | Árvai György |
Jelmeztervező: | Szűcs Edit |
Dramaturg: | Nagy Orsolya |
Koreográfus: | Valentyik Anna |
Zeneszerző: | Cseri Hanna |
Súgó: | Czumbil Marika |
Ügyelő: | Kertész Éva |
Rendezőasszisztens: | Gidófalvi Imola e.h. |
Bemutató: | 2022. 03. 27. |
Együtt. Közösen. Elkezdtük!
Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 projekt részeként a következő években igyekszünk szorosabb szakmai viszonyt kiépíteni a veszprémi színházi és művészeti szféra kiemelkedő alkotóival.
A Bánk bán nagy nemzeti drámánk, iskolai kötelező olvasmány, nyelve keveri az archaizáló és nyelvújítás kori elemeket. Következésképpen érdektelen, unalmas és érthetetlen. De mi van, ha kamaszkori olvasmányélményeink megcsalják az emlékezetünket? Mi van, ha az éppen 230 éve született Katona József drámája mégsem érdektelen, unalmas és érthetetlen, hanem éppen ellenkezőleg? Hiszen időről-időre újabb és újabb színházak tűzik műsorra a darabot! Van valami ebben a drámában, ami nem hagyja nyugodni az utókort – és amiért az utókor sem hagyja békében nyugodni a Bánk bánt.
Meglepően ismerősek lehetnek például korunk nézőjének a 13. században játszódó történet szereplőinek magán- és közéleti konfliktusai, társadalmi problémái: az egyik oldalon a haza, a pozícióharc, a társadalmi igazságtalanság, a másik oldalon a szerelem, a féltékenység, a család. Ezekről az – életkortól függetlenül mindannyiunk bőrére menő – kérdésekről gondolkodik a Kabóca Bábszínház, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Veszprémi Petőfi Színház közös Bánk bán-előadása, Szabó Borbála izgalmas, mai „fordításában”.