„Országomat egy lóért!” – hangzik el Shakespeare egyik leghíresebb mondata a Ill. Richárd végén. Richárd, Gloster grófja, eltökéli, hogy megszerzi magának Anglia trónját. A béke unalmas neki. Mesterien szövi a hazugságok egyre sűrűbb hálóját, melyen lassan mindenki fennakad, aki az útjába áll. Élvezettel játssza a gonosz szerepét, és fondorlatos terveibe folytonosan bevonja a nézőt, aki szemtanúja lehet egy páratlan zsarnok felemelkedésének és bukásának.
Kevés olyan ikonikus figura van a színháztörténetben, mint III. Richárd. A sztereotípia: Richárd, a véreskezű zsarnok. De ki ez az ember valójában, és milyen az a közeg, amely engedi őt felemelkedni?